Íme pár újabb gyöngyszem:
Az elsőn Salamon kirándul a fenyőerdőben. Vannak sima fák és aranytörzsűek, utóbbiak körül a ragyogás is látható. A kisebb fák azért kicsik, mert messzebb vannak. A művész és a természet kapcsolata láthatóan harmonikus.
Tanulmány az oroszlánról. AZ egyszerű vonalvezetés és a színek hiánya csak kiemeli az oroszlán minőségi lényegét. Benne van az erő, a dinamizmus, a szépség és a veszély egymásra reflektáló hatása.
Végül egy mű az alkotó egyik kedvenc esti meséjéről. (Vö. apa, mesélj nekem az óceánról!) A kép tetején uszadékfa és a hullámok által partra vetett kalózcsontvázak láthatók, alatta mélytengeri idill. Hajóroncs éppen elrepedő első árboccal, zöld fókával és cápával viaskodó búvárral (a szigonypuskából kilőtt nyíl a cápa száján megy be, és a fenekén jön ki – a művész szíves közlése).
